Elhanyagolt blog Sokszor van jobb dolgom is. De nem mindig.

Újra

Visszatértem, Kedves Naplóm.

Az elmúlt hetekben óriási mennyiségű munkát teljesítettem, de most megint rámtört az unalom. Amikor befejezem, akkor olyan jó a felszabadultság érzése, hogy már csak ezért is megéri hajtani. De sajnos hamar elmúlik.

Megint válság van minden vonalon.

Körbeolvasgattam a nagy büdös blogoszférában, és a következőkre jutottam. A korosztályom (majdnem 30 - enyhén 30+) írásait szeretem, főleg amikor az emlékeikről írnak, mert azok szinte olyanok, mintha énvelem történtek volna meg. Sajnos mára az életvitelem eléggé elszakadt a korombeliekétől, úgyhogy a napi történések olvasása akár pótcselekvésnek is tekinthető a saját életem megélése helyett. A családosokkal már nem nagyon van közös téma. A régi baráti társaságok nagyjából szétszéledtek. Bárhová megyek, már "öregnek" számítok. Nem is nagyon erőltetem a társasági életet.

A 25 alatti korosztályt érdeklődve olvasom, mert kíváncsi vagyok, mit művel manapság a következő generáció. Ez is pótcselekvés, mert főleg azt keresem és olvasom élvezettel, amit én elszalasztottam, meg amit nekem még nem lehetett.

A 20 év alattiak pedig szinte kivétel nélkül olvashatatlanok.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.